VIII. Henrik
VIII. Henrik
Előadja: Bea von Malchus (D)
VIII. Henrik angol király, az angol történelem egyik legkülönösebb szereplője. Széles körben ismert arról, hogy hat felesége volt: Aragóniai Katalin, Boleyn Anna, Jane Seymour, Cleves-i Anna, Howard Katalin, Parr Katalin. Közülük kettőt Boleyn Annát és Howard Katalint lefejeztette.
Bár házasságai kudarccal vagy véres tragédiával végződtek, VIII. Henrik sokoldalúan művelt, nyelveket beszélő, irodalmat, zenét szerető és művelő ember volt, mondható, hogy az angol reneszánsz képviselője. Emberi kapcsolataiban azonban kegyetlen, zsarnoki természete tört a felszínre, az ellentmondókat nem tűrte meg a maga közelében. Ez a természete – szakértők szerint – betegségeivel, állandó fájdalmaival hozható összefüggésbe.
Bea von Malchus
rendkívüli érzékenységgel személyesíti meg VIII. Henriket abban a mesterdarabban, amely tűnhet akár egy vicces történelem órának is. A színésznő az előadás java részében egy kis bársonnyal bevont hokedlin ül, mégis elképesztő változatossággal és mesterségbeli tudással alakítja szerepeit, melyekben önazonosságát is keresi.
Szinte természetesnek tűnik az az átalakuló képesség, amellyel Bea von Malchus fáradhatatlanul, másodpercnyi gyorsasággal alakul át királyból dajkává, kiskutyából szeretővé, gyerekből egyházi tanácsadóvá. A színésznő csupán arcmimika, gesztusok és hangszín segítségével tucatnál is több szerepet alakít a színpadon. A művésznő számos szójátékot, vicces időugrásokat, ko mikus szituációt, némi szemtelenséget is sző a produkcióba, melyeken keresztül éppen a történelmi személy, VIII. Henrik tragikumát érzékelteti.
Bea von Malchus alakításában a híres-hírhedt uralkodó szimpatikussá válik: intenzív életstílusát, nők iránti szenvedélyes vonzódását, baklövéseit úgy jeleníti meg, mint egy ember fény- és árnyoldalát.
Amikor Boleyn Anna a toronyban – felakasztása előtt – kislányától, a későbbi I. Erzsébettől búcsúzik, hirtelen néma csend lesz… A szóló előadás „nagyon angol, nagyon véres és nagyon szórakoztató”. (német sajtókritika alapján)
Bea von Malchus
(1959) német színésznő, szerző, rendező germanisztikából és történelemből szerzett diplomát. 1981-től németországi és svájci színházakban tevékenykedik hol állandó tagként, hol szabad foglalkozású művészként. 1996 óta a szóló és elbeszélő színháznak szenteli előadói képességeit. A mesélésben a forma egyszerűsége, a díszlet és a technikai kellékek hiánya, az élénk kommunikáció érdekli. Eddig kilenc önálló színházi produkciójával aratott sikert, melyeknek szövegét is ő állította össze.
„Több mint 15 évet dolgoztam színészként, rendezőként, dramaturgként. Mégis ha valami szépet akartam átélni,nem a színházba siettem, hanem elmélyedtem egy regényben. Történetek!
Történetek, melyek lelki szemeim előtt lejátszódtak! Mikor gyermekkoromban a nagymamám mesélt nekem, a konyha padlója tengerként hullámzott, a teáskanna palotává változott, s a nagymamámból pedig egyszer csak Piroska lett. Mindezt az élményt a színháztól nem kaptam meg, pedig láttam tehetséges színészeket látványos színpadi díszletek közt. Magamban pedig azt gondoltam, a nagymama jobb volt. Pedig neki csupán egy HOKEDLIJE volt ,mégis világokat teremtett.”