Fülei Balázs zongoraművész és Bálint András színművész közös estje Bartók két hangját szólaltatja meg. Az egyik alátámasztja a másikat: a felcsendülő zongoradarabok Bartók zenébe szublimált lelki énjének, a felhangzó levél-részletek pedig Bartók magánjellegű megnyilatkozásainak, emberi kapcsolatainak, szeretetének, szarkazmusának, figyelmességének fragmentjei. Ezek a fragmentek mégis egy teljes képet alkotnak – Bartóknál a részletek is a nagy egészbe oldódnak.

A felhangzó számos Bartók-mű között megtalálhatók olyan ismert darabok is, mint az Allegro barbaro, az Este a székelyeknél, továbbá részletek hangzanak el a Tizenöt parasztdalból, a Mikrokozmosz köteteiből és a Gyermekeknek ciklusból is.

, mint alkotója határtalan lelkesedésének, elkeseredettségének, bánatának, dühének, bosszújának, torzító gúnyjának, szarkazmusának megnyilatkozását.” (Bartók Béla)

“Bartók szűkszavú, zárkózott ember volt, kerülte a felesleges köröket, az üres locsogást. Ennek a titokzatosságnak a kérge zenéjén is érződik: nem célja az olcsó siker, a szórakoztatás. Darabjait hallgatva először mindenki ezzel a rideg kéreggel találkozik, és akit ez megriaszt, nem kívánkozik beljebb. Pedig a felszín alatt egy végtelenül érzékeny lélek lakozik, tele szenvedéllyel, játékossággal, heves indulatokkal. Családi levelein például cseppet sem érződik a zárkózottság. Azok számára, akikkel közeli viszonyban volt, teljesen megnyílt ez a titokzatos világ: Bartók lelke. Közvetlenség, filozófia, precizitás, és gyermeki kíváncsiság sugárzik az írásaiból, az előadásunkon Bartók Béla szinte megelevenedik – nem csak zenéje, de szavai által is.” (Fülei Balázs)

“Magyar embernek ezt ugyanúgy kellene kiáltani, mint az olaszoknak a Viva Verdit. A mi részünkről ez a kiáltás néma. Némely emberben belül hangzik talán. Most, mert itt az idő, most vagy soha, én azt mondom, – nem kiáltom-, hogy Viva Bartók.

A különleges, melegszívű ember, a világhírű magyar zeneszerző a zseni. Éljen! A törhetetlen jellemű génius! A rendkívüli tehetségű zeneszerző, aki magyarságát egyetemes hangzásvilágba komponálta. Aki a mi és a világ zeneszerzője lett. Viva Bartók!” (Galgóczy Judit, rendező)

Felhangzó Bartók művek:

Improvizációk magyar parasztdalokra, Op. 20 – részletek

Négy siratóének, Op. 9/a – részletek

Hajnal (Tíz könnyű zongoradarab)

XIV. bagatell (Ma mie qui danse)

Három csíkmegyei népdal

Tizenöt parasztdal, Scherzo

Gyermekeknek – részletek

Táncszvit – részletek

Román kolinda dallamok – részletek

Szonáta (1926)

Allegro barbaro

Szvit, Op.14 – részlet

Este a székelyeknél (Tíz könnyű zongoradarab)

Medvetánc (Tíz könnyű zongoradarab)

Mese a kis légyről (Mikrokozmosz VI.)

Dudanóta (Mikrokozmosz V.)

Paprikajancsi (Mikrokozmosz V.)

Dallam ködgomolyagban (Mikrokozmosz IV.)

Kis másod- és nagy hetedhangközök (Mikrokozmosz VI.)

Az éjszaka zenéje (Szabadban, II.)