Heinrich Marschner A vámpír című műve csendül fel koncertszerű változatban kiváló művészek előadásában, majd a Kolozsvári Magyar Opera mutatja be Erkel Színházban Carl Maria von Weber Oberon című alkotását.

1816 nyarán a Genfi-tó partján Lord Byron, Mary Shelley, továbbá Byron orvosa, John Polidori rémtörténetek kitalálásával múlatta az időt, amiből minden idők két legnagyobb hatású horrortörténete született meg: Shelley Frankensteinje és Polidori A vámpír című elbeszélése. Utóbbi szolgált a német romantika kiemelkedő zeneszerzője, Heinrich Marschner nyolcadik operájának alapjául. Az 1828-as A vámpír korának rendkívül népszerű, ma mégis ritkán játszott alkotása, amiben a szerző hátborzongató természetfeletti atmoszférát teremt, miközben remek szerepeket kínál az énekeseknek, és ellenállhatatlan muzsikával mesél szerelemről, szenvedélyről és a sötét erőkkel való harcról. A mű címszereplő főhőse Carl Maria von Weber A bűvös vadásza és Richard Wagner A bolygó hollandija között képez hidat. A remek szereposztásban az életét szűz lányok vérével megváltani kívánó Lord Ruthvent az ősszel az Olasz nő Algírban Taddeójaként nagy sikert arató olasz bariton, Bruno Taddia alakítja, kiszemelt áldozatait Balga Gabriella, Keszei Bori és Kolonits Klára formálják meg, míg a vámpírt a szerelmét féltő Aubreyként Balczó Péter igyekszik leleplezni. A további szerepekben Kálnay Zsófia, Busa Tamás, Kiss Tivadar, Molnár Zsolt, Rácz István, Rezsnyák Róbert, Szerekován János és Ujvári Gergely hallhatók, az Opera Ének- és Zenekarát Cser Ádám vezényli, a megbízott karigazgató Csiki Gábor.

Két nappal később a korai német romantika egyik legkiválóbb alakja, Carl Maria von Weber utolsó operája, az Oberon a Kolozsvári Magyar Opera került színre a Magyar Állami Operaházban. A londoni Covent Garden kérésére 1826-ban elsöprő sikerrel bemutatott darabot Christoph Martin Wieland Oberon című romantikus verses drámája ihlette. A tündérkirály és hitvese, Titána férfi és nő állhatatos szerelmét teszik próbára Nagy Károly lovagja, Huon de Bordeaux és Reiza, a bagdadi kalifa lányának földrészeken átívelő kalandjai közepette. A varázsfuvola cselekményével gyakran párhuzamba állított mágikus történetben a tüdőbajjal küszködő, nagybeteg szerző sokak szerint élete legszebb dallamait írta meg. Richard Wagner – Gluck mellett – Weber reformtörekvéseiben látta másik előképét, kötődött a szerző műveihez. 1844-ben ő maga járta ki az Angliában elhunyt művész hamvainak hazahozatalát is. A darabot Selmeczi György rendezésében, Jankó Zsolt vezényletével szeptemberben mutatta be a Kolozsvári Magyar Opera. A premieren és az Erkel Színházban is a címszerepet a tehetséges fiatal tenor, Tony Bardon énekli, a szerelmes párt Pataki Adorján és Covacinschi Yolanda formálja meg, míg segítőiket, szolgáikat, Fatimát és Sherasmint, valamint a csalafinta Puckot Molnár Mária, Balla Sándor és Veress Orsolya alakítja. A további szerepekben Bogoi Viorica, Moldovan Vlad, Fülöp Tímea és Rareș Arcadie Cîmpean táncművész látható.

A Kolozsvári Magyar Opera és a Magyar Állami Operaház közti együttműködés részeként az erdélyi társulat vendégjátéka alkalmából két tavalyi bemutatóját is újra előadja január 13-án, szombaton, ugyancsak az Erkel Színházban. Chudy József bécsi magyar zeneszerző, karmester 1793-as Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi című műve az első ismert magyar opera, amelynek azonban csak a szövegkönyve maradt fenn. Orbán György 2004-ben a zenei anyag mellett új librettót is írt a Pikkó hertzeghez, amely a befejezés kivételével hűen követi az eredeti mű cselekményét. Alig több mint két évtizeddel az eredeti Pikkó Hertzeg bemutatása után keletkezett Ruzitska József műve, az 1822-ben bemutatott Béla futása, amelynek a zenéje és a szövege fennmaradt, ezért egyes források ezt tekintik az első magyar operának. A két darab 2017. májusában Anger Ferenc rendezésében mutatkozott be a kolozsvári és a budapesti közönség előtt. A két előadás főszerepeit Pataki Adorján, valamint Váta Roland, Szilágyi János, Laczkó Vass Róbert és Székely Zsejke alakítja. Az Kolozsvári Magyar Opera zenekarát mindkét esten Selmeczi György vezényli.