A Biblia kimeríthetetlen ihletforrás valamennyi művészet számára. Az újkori európai színház (egyebek mellett) ugyancsak erős szállal kötődik a középkori passió-játékokhoz. Túl a szövegek szakrális jellegén ugyanis, mind az Ó-, mind az Újszövetségi fejezetek örök emberi helyzetek megszámlálhatatlan példázatával szolgálnak. (Nem egészen véletlen az, hogy az 1989-es változást követően a Szigligeti Társulat egyik ősbemutatója a máig emlékezetes Rock-passió előadása volt.) Újabb bizonyítéka a szentírás örök érvényűségének, hogy a legújabb, vagy viszonylag fiatal színpadi műfajok is visszafordulnak hozzá. A magyar rock-opera irodalom egyik legsikeresebb alkotása, a Mária evangéliuma példa lehet ebben a tekintetben. Ismert (és elismert!) szerzői a bibliai történet feldolgozásában Máriát, az anyát állították a cselekmény középpontjába: azt a mérhetetlen szenvedést jelenítik meg, amely a fiát féltő, majd el is vesztő anyát hatja át, aki - bár tudatában van szülötte isteni voltának - nagyon is halandó, földi anyaként éli meg a reá zúduló megpróbáltatásokat.