Ki ne ismerné Mikkamakkát, Bruckner Szigfridet, Szörnyeteg Lajost, Dömdödömöt, Ló Szerafint és A négyszögletű kerek erdő többi fura figuráját? Ugye? Mindannyian velük töltöttük a gyerekkorunkat, és felnőttként is keressük a társaságukat, mert velük jobb, mint nélkülük. Ezért szeretnénk, hogy a most felnövő gyerekek is megismerjék Lázár Ervin meséjét.
A négyszögletű kerek erdő egy meseregény, és bár nagyon sok színpadi változat készült már belőle, a Miskolci Nemzeti Színház egy vadonatúj dologra vállalkozott: gyerekmusicalt készített belőle.

Szabó Máténak, az előadás rendezőjének nagy álma valósult meg ezzel.
„Édesapám a mese miatt gyerekkoromban valamilyen furcsa oknál fogva szimplán Lajosnak szólított, ha éppen nem Pepinnek a Sörgyári Capriccióból, utalva ezzel arra, hogy… mire? Máig nem tudom. Akkor azt gondoltam, sem nem vagyok Lajos, sem nem Szörnyeteg. Talán, mert rosszkor, rossz helyen. Úgy. Ezért. Amúgy a wc-ben olvastam Mikkamakkát, a Szomorúságot és a Mesélőt, akit úgy képzeltem, mint egy wc-n ülő kisfiút, aki a Négyszögletű Kerekerdőt olvassa…“

Nyulász Péter IBBY díjas gyerekírót kérte fel a színház, hogy Lázár Ervin világába bújva verseljen a meséhez, hogy a költeményekből megszülethessenek a gyerekmusical dalszövegei.
Nyulász Péter korábban a Magyar Rádió riportereként dolgozott, s Budapestre kerülvén az egyik első riporteri feladata volt felkeresni Lázár Ervint, és megtudni tőle, miként is történik az, amikor valaki megtudja, hogy Kossuth-díjat kap? Lázár Ervin a válaszok után persze visszakérdett egy s mást, így kiderült, hogy Péter csak nemrég érkezett Debrecenből. Lázár Ervin pedig búcsúzásképpen vállon veregette: „Mindannyian így jöttünk fel vidéki szerkesztőségekből.“
„Meghökkentő volt számomra, hogyan is fogadhat ő engem egy sorsközösségbe önmagával?! Szó nem volt még akkor arról, hogy valaha gyerekverseket fogok írni. De úgy tűnik, Lázár Ervin tudott olyasmi dolgokat, amit mások nem... De tán belátható, hogy e kis történet tükrében egyrészt nem kis meglepetés volt a miskolci színház felkérése a Négyszögletű Kerek Erdőhöz, másrészt nagy megtiszteltetés, hogy alkotótársként lehetek jelen. Mi tagadás, elsőre némi megilletődéssel fogtam a munkához, amit csak fokozott a rendezői instrukció, miszerint: a versek mókásak legyenek, de tárják fel filozófiai értelemben, hogyan lehet vidám a bánat, hogyan lehet kerek a négyszög. Aztán elmélyedve a feladatban végül maga Lázár Ervin sietett segítségemre a sorok között - mondatok mögött elrejtett gondolataival. Így számomra immár teljesen világos, „hogy létezik az a varázslatos hely, ahol vidám a bánat, ahol az aranyhal kívánhat hármat, ahol a Nap nyugatról átvándorol keletre, ahol a négyszög sarka átváltozik kerekre.”

Nagy Nándor, az előadás zeneszerzője mesebeli dallamokat varázsolt a versekhez.
„A határidő a legjobb múzsa”. Ezt a mondatot egy ismert embertől hallottam még évekkel ezelőtt és ez már akkor tetszett nekem. Május elején hívott fel Szabó Máté rendező, hogy felkérjen a Négyszögletű kerek erdő zenéjének megírására. Nagy lendülettel fogtam a munkához, hiszen kevés idő volt rá, ami engem mindig nagyon inspirál. Először is, megfogtak a dalszövegek. Minden benne volt, ami egy jó dalhoz kell. Ritmikus, dallamos, szellemes és van mélysége. Ahogy olvastam őket, szinte azonnal elém tárult a zene képi világa.
Jöttek a dalok…
A zeneszerzéshez kell egy csipetnyi magány és egy jó nagy adag átlényegülés. A legjobb módszer az, ha az ember bezárja magát egy szobába ilyenkor, hogy teljessé legyen a zenével. Éjjel–nappal forogtak a sorok a fejemben. Mindig a legelső ötletekből indultam ki, aztán elkaptam a fonalat. Ez nagyon izgalmas dolog, mert már az alkotótói folyamatok kezdetén vártam a végső verziót. Ilyenkor hirtelen elkezdtem örülni magamnak és a világnak és arra vágytam bárcsak most rögtön mindenki hallhatná. Akkor a „mindenkit” a rendező jelentette. Folyamatosan kérte a dalokat, ha félig volt kész, akkor is, mert rendezői szempontból is meg kellett, hogy feleljenek. Már nem csak magamnak írok…
Az elérhetetlen hajt. Az elérhetetlen ritkán mutatja meg magát ilyenkor még jobban elkezdek örülni aztán hirtelen kétkedni…“

Rendező:
Szereplők: Mikkamakka: Dénes Viktor, Vacskamati: Harsányi Attila, Szörnyeteg Lajos: Fandl Ferenc, Ló Szerafin: Bősze György, Aromo : Lovas Rozi, Dömdödöm: Molnár Gusztáv , Bruckner Szigfrid: Kokics Péter , Nagy Zoárd: Kincses Károly, Maminti: Péva Ibolya, Zordonbordon, Dr. Zirr-Zurr fog és agyarbarát: Fritz Attila, Virág: Gyöngy Zsuzsi

Díszlet- jelmeztervező: Juhász Katalin, Dramaturg: Perczel Enikő, Zenei vezető: Regős Zsolt , Zene: Nagy Nándor, Dalszövegek: Nyulász Péter-Szabó Máté, Korrepetítor: Nagy Nándor, Koreográfus: Gyöngy Zsuzsi, Ügyelő: Lichtenstein Pál, Súgó: Fekete Zsolt, Rendezőasszisztens: Kriston Szabolcs, Zongorán közreműködik: Nagy Nándor