A könyv címéből arra következtetnénk, hogy egy a szokványostól eltérő mesét fogunk olvasni, hallgatni, látni.

De ez nincs teljesen így. Van mese!

A Nem mese, egy olyan kisfiúról, Kovács Ádámról szóló történet, aki nem tudja kimondani, ha valami nem tetszik neki, ha valamit nem akar. ÁDÁM mellett a NEM, egy kis átváltozó figura is főszereplő. Ez a NEM viszont sokféle lehet, erőteljesen kitörő, dacos és akár bátortalan, de határozott is.

A bennünk lévő konfliktusok megélése, megértése a darab központi kérdése. Mindezek olyan formában, amely ironizál, mosolyra fakaszt, és kicsit szembesít is önmagunkkal. A gyerekek humorézékére próbálunk hatni a produkcióval. A főszereplő kisfiúval együtt lehet érezni és megélni vele a konfliktusát, s közösen feloldani azt.

Két színésszel eljátszott kamaratermi előadást képzeltem el a színpadi megvalósításhoz. A főszereplő ÁDÁM - aki egy bábu - az ágyában játssza végig az öntudatra ébredésének folyamatát a NEM - egy párnából kialakított bábu - segítségével. A bábszínpadi adaptációt Szántó Viktória készíti.

Maga a díszlet egy nagy ágy. Az egyszerű, de mindent tudó ágyból lesznek a helyszínek és az ágy kellékeiből alakulnak ki a figurák és a játékhoz szükséges intimebb terek is. Ebben a környezetben tör rá a főhősünkre az a megoldhatatlannak látszó és állandóan gyötrő érzés, hogy nem akar mindenképpen jó lenni, ne akar mindenkinek megfelelni, s szeretné a saját akaratát érvényesíteni.

A szorongásainknak a NEM szereplőben való megfogalmazása az író nagy leleménye. Így a probléma kezelése testet ölt, s animációs formában alakot formál, életre kel, kivetül. A NEM humoros figura átváltozásai és sokszínű személyisége, néha bosszant minket, néha szeretjük, néha kinevetjük, de mindenképpen érezzük, hogy szükségünk van rá.

A színpadi terünk maga az ágy nem csak a helyszínt és a játékteret nyújtja, de hangokat is ad. A zenei kompozíció és a díszlet egységbe kerül azzal, hogy egy olyan tervező készíti a hangszer-ágyat, aki maga is zenész, ő Majoros Gyula. Az ágy-díszlet szerkezetében elhelyezett húrok és kisebb ütős hangszerek, harangok és egyéb a tervező által készített hangkeltő eszközök adják a zenei részét a darabnak. Majoros Gyula dallamai és a közös improvizációk alapján áll majd össze a zenei rész.

A mesekönyv szövegeit és helyzeteit átitatja a humor, s ez az animációs játékkal még inkább megmutathatóvá válik. A groteszk figurák, valamint az átalakulások mindig váratlanságot hoznak, s meglepetést okoznak a kisiskolás nézőknek.

A könyvet, segítő könyvnek nevezi a Kiadó, de mint ők és mi színházi alkotók is tudjuk, hogy számunkra a mű művészeti értéke a legfontosabb. Ugyanakkor az irodalmi alap és a színházi feldolgozás azt a kaput is kinyitja, hogy a gyerekek számára drámapedagógiai elemeket használó feldolgozó foglalkozás is készülhet, amiben az alapprobléma mélyítése is megtörténik.

Az alkotói hármas Szántó Viktória, Majoros Gyula és Székely Andrea, akik már több előadásban dolgoztak együtt.

Ajánlott korosztály: 5-10 év