hallgasd hogy
csatlakoznak
szavak
szavakhoz
szótalan
léptek
léptekhez
egymás
után

kilencvenévesen a végszón
töprengve így eseng a törpe:
vágjátok legalább koporsóm
emberi méretűre
(S. Beckett: Fűzfahangok)

„Ha utánagondolok, tulajdonképpen nincs is szükség ránk, mások éppúgy megtennék, amit mi, ha nem jobban. Az előbbi könyörgés valójában az egész emberiséghez szólt. De ebben a pillanatban ezen a helyen az emberiség mi vagyunk, akár tetszik, akár nem. Ragadjuk meg az alkalmat, amíg nem késő. Legalább egyszer legyünk méltó képviselői ennek a fajzatnak, ha már szerencsétlen sorsunk közéjük vetett. Noha az is igaz, hogy ha összefont karral latolgatjuk, mi szól mellette, mi szól ellene ennek vagy annak, az emberi méltóságnak akkor is eleget teszünk. A tigris megfontolás nélkül rohan tigristestvére segítségére. Vagy elbújik a legsűrűbb bozótba. A kérdés nem ez, hanem az, hogy valójában mi dolgunk van itt. Szerencsére tudjuk. A világ iszonyatos zűrzavarában egyetlen tény világos: Várjuk, hogy megérkezzék Godot. Bizonyos csak az, hogy ilyen körülmények között az idő lassan múlik, tehát azon igyekszünk, hogy megtöltsük cselekvésekkel, ezek eleinte ésszerűnek hatnak, aztán szokássá válnak. Te persze azt mondod, hogy így óvjuk értelmünket a megháborodástól. Természetesen. Néha azonban megfordul a fejemben, vajon az értelmünk nem tévedt-e régen el az éjszaka végtelen terein?”
(S. Beckett: Godot-ra várva)

“… Aki színpadra viszi, annak nem kétséges – életigazság, filozófia….
Urbán András rendezése ilyen…. Tudja, hogy a várakozásra épülő alaphelyzet konstans, nem lehet s nem is kell rajta változtatni, de igazán hiteles attól lesz, ha hagyja, hogy a két színész Gogóba és Didibe saját egyéniségét vigye. Szilágyi Nándor és Kálló Béla pontosan ezt teszi. Szilágyinándorosan és kállóbélásan kelti életre őket. …Jellemeket formálnak úgy, hogy a szerepbe legszemélyesebb énjüket viszik be. Ehhez a rendezés hol szabad teret ad, hol pedig…szigorú koreográfiába kényszeríti őket…
A várakozásra épülő alaphelyzethez hasonlóan konstans a Pozzo-Lucky jelképezte úr-szolga viszony is. …Csernik Árpád…Nem csak zsarnok, hanem feminin kiszámíthatatlan, hisztis, hol üvölt, hol negédes, földre veti magát, fetreng, máskor, mint egy szűz, szégyellős, vagy határozottan parancsol, majd kéreti magát. Minden percben szerepet játszik, harsány, de ugyanakkor szánalmas. …Amennyire zsarnokként elrettentő, komédiásként annyira szórakoztató. ..de fontos szerepe elhitetni Vladimirrel és Estragonnal, mint a cipő vagy a répa, hogy élnek.
Lucky, a szolga mozgástere lényegesen szűkebb. Kiszolgáltatott, aki szánalmat kelt. … Mess Attila Luckyja azonban nem csak eltűri, hanem vállalja is ezt szerepet, igyekszik megfelelni neki. …
Nem fiú, mint Beckettnél. Lány (G. Erdélyi Hermina). Talán, mert a továbbélés reményét a nő jelenti, szimbolizálja, akárha gyereklány is. Lehet, hogy nem is lány, hanem tündér. Fehér ruhája, vállára omló szőke haja van. De a derekát kék öv díszíti.

Akkor mégsem csak képzelik. Igen ám, de olykor úgy beszél, ismétli a hozzá intézett szavakat, mint egy robot. Lehet, hogy a kérdező belső hangja?...
Nem vettem észre, mikor s merre távozott. …
Talán itt sem volt?...
Godot (God = isten?) üzenete azonban ismert: az ember számára csak az út létezik, amin élnie kell, s aminek sosincs vége.”
Gerold László - Híd