A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ december 11-12-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban Stop Acting konferenciát rendez mely keretében tartják Edward Bond: Tizenegy trikó című darabjának ősbemutatóját Bethlenfalvy Ádám rendezésében. A bemutatón és konferencián részt vesz a szerző is.

Miért mondja a színészeknek, hogy „stop acting!”?
Miért állítja az elidegenítő hatásról, hogy az Auschwitz színháza?
Miért gondolja, hogy nem lehet igazi demokrácia színház, illetve dráma nélkül?
Miként segíthetik szélsőséges történetek, hogy megértsük önmagunkat?
Edward Bond beszél, darabot elemez és színészekkel demonstrálja színházelméletét december 11-12-én a konferencia rendezvénysorozatában.

A történet valós eseményeken alapul. 1995. december 8-án halálra késeltek egy 48 éves tanárt egy nyugat-londoni iskola előtt. Egy 15 éves fiút ítéltek el az ügyben, életfogytiglani börtönbüntetést kapott. A fiatalkorú bűnözés és az iskolai erőszak növekedése Magyarországon is aktuális kérdés. 1991 és 1998 között közel duplájára nőtt az elítélt fiatalkorú bűnelkövetők száma, és azóta is ez a növekedés figyelhető meg. De ki a felelős? A gyermek vagy a környezete? Milyen összefüggés van a társadalmi átalakulások és a fiatalok világszemlélete között?

Edward Bond mindig is fontosnak tartotta, hogy a színház megszólítsa a fiatalokat, hiszen őket tartja a jövő, a társadalmi változás letéteményeseinek. „A nyugati társadalmak a választás szabadságában tobzódnak, és eközben képtelenek felismerni, hogy a jövőnk megváltoztatásának egyetlen lehetősége gyermekeinkben rejlik.” – írja Bond, a kortárs drámairodalom egyik legkiemelkedőbb és egyben legellentmondásosabb figurája. Szerinte csak akkor lesz valódi demokrácia a világban, ha engedjük, hogy gyermekeink szabadon gondolkodjanak, és nem büntetjük meg őket érte, félelmeinktől vezérelve.

Edward Bond az 1990-es évektől – immár 12 éve – főként a színházi nevelés egyik legjelentősebb képviselőjével, a birminghami Big Brum TIE Companyval dolgozik együtt Nagy-Britanniában. Eredetileg számukra írta a Tizenegy trikó című darabot is 1997-ben, amelyet most elsőként mutat be Magyarországon a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ. Nem is csoda, hogy a szerző ilyen szoros kapcsolatba került a színházi neveléssel, amelynek fő célkitűzése, hogy a gyerekek szabadon gondolkodhassanak önmagukról és a világról.

Bond színházának és gondolkodásának egyébként is fontos eleme, hogy csak úgy lehet változást előidézni a társadalomban, ha az ember rákérdez az őt körülvevő világra. Ebben segít maga a színház, hiszen dramatikus formában, konkrét helyzeteken keresztül szembesülhetünk a problémák ránk gyakorolt hatásával és működési mechanizmusaival. A szituációk sokrétűségre kényszerítenek, nem csupán intellektuálisan, hanem érzelmileg is beszippantanak.

Részletes program:
December 11. péntek
17.00
Dráma és a társadalom – Edward Bond előadása (angolul, tolmácsolással)
18.30
Edward Bond: Tizenegy trikó – a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ színházi előadása
20.00
Beszélgetés a szerzővel

December 12. Szombat
10.00
Bond elméletének alkalmazása klasszikus drámák rendezésénél – Chris Cooper műhelymunkája (Big Brum TIE Company, Birmingham)
13.00
Ebédszünet
14.00
„Acting” vs „enactment” – a színészi munka Bond színházában – Edward Bond demonstrációja színészekkel
17.30
Fórum a színház társadalmi felelősségéről

Edward Bond (1934-)
Darabjaival a zsarnokság, a mindennapivá lett erőszak, a faji megkülönböztetés, a társadalmi-politikai egyenlőtlenségek ellen emeli fel szavát. Edward Bond drámái fordulópontot jelentettek a társadalmi problémák színpadi megjelenítésében, nem véletlen, hogy Saved (Kinn vagyunk a vízből) című darabjának bemutatásával hozzák kapcsolatba a brit színházi cenzúra 1968-as megszűnését. Bond új színházelméletet dolgozott ki és alkalmazott a darabjaiban. Elutasítja Brecht elidegenítés-elméletét, mivel ezzel a módszerrel szerinte a néző csak intellektuálisan tudja megragadni a darabban felvázolt társadalmi problémákat, nem fogja felelősnek érezni magát a társadalomban zajló folyamatokért. Ehelyett Bond drámáiban arra tesz kísérletet, hogy a néző egyesítse önmagában az értelmet és az együttérzést, belássa saját felelősségét a jelen világ állapotában, és változást idézzen elő.

Kerekasztal Színházi Nevelési Központ 2010-es évadáról
A „Színházi neveléssel az aktív demokráciáért” projekt keretében valósítja meg 2009-2010-es évadát a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ. A projekt fő célkitűzése, hogy a demokratikus társadalmi működést és az embert mint felelős közösségi lényt vizsgálja a kis- és középiskolás fiatalok segítségével. E projekt kapcsán 3 előadást – Fivérek, Fogságban, Tizenegy trikó – tekinthetnek meg a gyerekek az év folyamán.

A színházi nevelésről (TIE – Theatre in Education)
A TIE a drámapedagógiai tevékenység azon ága, melyben nagyobb teret kap a színházi formanyelv alkalmazása, ami minden esetben eszköz egy-egy téma megértéséhez. A színház eszközfunkciója nem jelenti a művészi minőség iránti igény feladását. A színházi nevelés módszerének lényege, hogy a nézőket aktívan bevonja a színházi előadás felvetette problémába. A gyerekek, fiatalok nemcsak megfigyelői, hanem esetenként írói és szereplői is a színpadon megjelenített történetnek. Az előadások fókuszában mindig valamilyen társadalmi, erkölcsi probléma áll, amelyet a gyerekekkel közösen, a közönség aktív közreműködésével vizsgálnak meg.

Az első TIE-társulat 1965-ben kezdte meg működését Nagy-Britanniában. 2000 körül már a világ több mint húsz országában működtek ilyen társulatok. A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Közép-Európa első hivatásos TIE társulata, 1992-ben kezdte meg munkáját. Azóta több követőre talált Magyarországon.