Egy őrült naplója - Körtvélyessy Zsolt előadásában
Ebben az irracionális világban próbál felemelkedni kisszerű létezéséből egészen a spanyol királyi trónig. Míg végül fantáziavilágába az ápolók személyében betör a kegyetlen valóság. „Én először Darvas Iván csodálatos előadásán találkoztam ezzel a művel. Majd 1992-ben a Nemzeti Színházban mutattam be, mintegy hetvenszer játszottam Horváth Csaba rendezésében. Hogy most miért vettem elő? Mert ma talán még aktuálisabbnak érzem, mint régebben. Ma kevésbé az őrült „klinikai” bemutatása érdekel, inkább az emberi kiszolgáltatottság, a hatalom és az ember viszonya.” (Körtvélyessy Zsolt)
Körtvélyessy Zsolt pályája során számos férfias karaktert formált meg, ez az alakítása viszont egy sokkal mélyebb, változatosabb színészi játékot igényel. Érzelmi hullámvasútba ültetve hol harsány kacagásra, máskor orr- és szemtörölgető szipogásra készteti a publikumot. Aki díszes kellékektől zsúfolt előadásra számít, az csalódni fog, a színész a sokak által méltatott üres térben sziporkázik. A megalázkodásnak olyan skáláját mutatja fel, amely rövid időn belül lehetetlenné teszi, hogy a szemlélő másra fókuszáljon.
fotók: Kanyó Béla