Őrült lelkek forradalmi lázban
Gimnáziumi lecke helyett időutazás a néplélek mélyére
tazoltaTúl vagyunk pár méltó megemlékezésen és néhány utcai harcon, már ami az 1956-os forradalom ötvenéves évfordulóját illeti. Készültek a jeles ünnepre színdarabok is, az egyiket éppen Kaposváron próbálják és Mohácsi János rendezi.
1956 / őrült lélek vert hadak a címe Kovács Márton, Mohácsi János és Mohácsi István legújabb közös vállalásának. Az író-rendező elárulta, hogy már régóta érlelődött az előadás gondolata, így hát nem arról van szó, hogy az ünnepi lázban jött az ötlet.
– Évekkel ezelőtt, a Sárga liliom fővárosi próbái alatt beszélgettünk először Jordán Tamással arról, hogy a Nemzeti Színház és a Csiky Gergely Színház társulatának közös munkájában kellene színpadra állítani egy előadást 1956-ról. Aztán végül maradt a kaposvári gárda és egy pályázati támogatásnak köszönhetően megvalósíthatjuk ezt az álmot.
Az író-rendező most is a megszokott alkotótársakkal dolgozik együtt, azaz a testvér-írótárs mellett a darab zenéjét Kovács Mártonra bízta. Így garantált, hogy nem egy munkásmozgalmi indulókból álló csokor adja a zenei aláfestést a történelmi idők visszaidézésekor. A rendező azt is garantálja, hogy a nem a harmadik osztályos gimnáziumi lecke fölböfögése kerül színpadra, bár sok kutatómunka ad biztos alapot a darab tényszerű vázához.
– Nem egy dokumentarista jellegű feldolgozása ez azoknak az időknek, hiszen a tankönyvekben leírtaknak a legtöbb esetben kevés közük van az igazsághoz. Inkább arra törekedtünk, hogy az akkori motivációkat, érzelmi töltéseket, morális kérdőjeleket, gondolati útvesztőket villantsuk föl. Hiszen nem gondolhatja senki komolyan, hogy például kiragadva a Köztársaság téri harcokat, meg tudná mondani, hogy ostromlók és védők között hol van az igazság határa. Drámai helyzet ez. Egy nemzeté is persze, de az egyéné is. Ezzel az előadással mi nem igazságot szeretnénk szolgáltatni, hanem egyes meghatározó személyiségek cselekedeteinek motivációit kutatva szeretnénk közös gondolkodásra késztetni a közönséget.
Mohácsi János úgy véli, hogy aki az igazságot keresi a színpadon, az minden bizonnyal megtalálja majd, de csak akkor, ha nem egyetlen személyben akarja megkeresni. A rendező abban reménykedik, hogy sikerül megmutatni azt, hogy a drámai helyzetekben mennyire bezárul valaki cselekvési lehetőségeinek szorító csapdájába.
– Az előadás ötven évet ölel fel, mert 1956-ról igazán csak az előzményeivel és következményeivel lehet beszélni. Viszonylag kevés szereplő tűnik föl a színpadon, aminek következtében sokan más szerepben is megjelennek. Ez is az absztrakciót erősíti.
A rendező elárulta azt is, hogy nem tart a téma érzékenységéből fakadó kritikáktól. Azt szeretné, ha senki nem egzakt történelmi tényekre szeretné lefordítani a darabot, hanem továbbgondolkozásra késztetnék a közönséget az esszenciális kérdésekre keresett színpadi válaszok. A különleges élményekkel kecsegtető előadást december 29-én tűzik műsorra, s feltűnik a színpadon Csapó Virág, Felhőfi Kiss László, Gubás Gabi, Hornung Gábor , Karácsony Tamás , Kelemen József, Kocsis Pál, Kovács Zsolt, Kovács Zsuzsanna , Lestyán Luca, Márton Eszter., Mester Szilvia, Mózes Balázs, Nagy Ilona, Nagy Viktor, Némedi Árpád , Patocskai Katalin, Pető Kata, Serf Egyed , Sipos Eszter, Száger Zsuzsanna, Tóth Richárd, Valcz Péter és Vékes Csaba is Khell Zsolt díszletei között.
csikygergelyszinhaz.hu
– Évekkel ezelőtt, a Sárga liliom fővárosi próbái alatt beszélgettünk először Jordán Tamással arról, hogy a Nemzeti Színház és a Csiky Gergely Színház társulatának közös munkájában kellene színpadra állítani egy előadást 1956-ról. Aztán végül maradt a kaposvári gárda és egy pályázati támogatásnak köszönhetően megvalósíthatjuk ezt az álmot.
Az író-rendező most is a megszokott alkotótársakkal dolgozik együtt, azaz a testvér-írótárs mellett a darab zenéjét Kovács Mártonra bízta. Így garantált, hogy nem egy munkásmozgalmi indulókból álló csokor adja a zenei aláfestést a történelmi idők visszaidézésekor. A rendező azt is garantálja, hogy a nem a harmadik osztályos gimnáziumi lecke fölböfögése kerül színpadra, bár sok kutatómunka ad biztos alapot a darab tényszerű vázához.
– Nem egy dokumentarista jellegű feldolgozása ez azoknak az időknek, hiszen a tankönyvekben leírtaknak a legtöbb esetben kevés közük van az igazsághoz. Inkább arra törekedtünk, hogy az akkori motivációkat, érzelmi töltéseket, morális kérdőjeleket, gondolati útvesztőket villantsuk föl. Hiszen nem gondolhatja senki komolyan, hogy például kiragadva a Köztársaság téri harcokat, meg tudná mondani, hogy ostromlók és védők között hol van az igazság határa. Drámai helyzet ez. Egy nemzeté is persze, de az egyéné is. Ezzel az előadással mi nem igazságot szeretnénk szolgáltatni, hanem egyes meghatározó személyiségek cselekedeteinek motivációit kutatva szeretnénk közös gondolkodásra késztetni a közönséget.
Mohácsi János úgy véli, hogy aki az igazságot keresi a színpadon, az minden bizonnyal megtalálja majd, de csak akkor, ha nem egyetlen személyben akarja megkeresni. A rendező abban reménykedik, hogy sikerül megmutatni azt, hogy a drámai helyzetekben mennyire bezárul valaki cselekvési lehetőségeinek szorító csapdájába.
– Az előadás ötven évet ölel fel, mert 1956-ról igazán csak az előzményeivel és következményeivel lehet beszélni. Viszonylag kevés szereplő tűnik föl a színpadon, aminek következtében sokan más szerepben is megjelennek. Ez is az absztrakciót erősíti.
A rendező elárulta azt is, hogy nem tart a téma érzékenységéből fakadó kritikáktól. Azt szeretné, ha senki nem egzakt történelmi tényekre szeretné lefordítani a darabot, hanem továbbgondolkozásra késztetnék a közönséget az esszenciális kérdésekre keresett színpadi válaszok. A különleges élményekkel kecsegtető előadást december 29-én tűzik műsorra, s feltűnik a színpadon Csapó Virág, Felhőfi Kiss László, Gubás Gabi, Hornung Gábor , Karácsony Tamás , Kelemen József, Kocsis Pál, Kovács Zsolt, Kovács Zsuzsanna , Lestyán Luca, Márton Eszter., Mester Szilvia, Mózes Balázs, Nagy Ilona, Nagy Viktor, Némedi Árpád , Patocskai Katalin, Pető Kata, Serf Egyed , Sipos Eszter, Száger Zsuzsanna, Tóth Richárd, Valcz Péter és Vékes Csaba is Khell Zsolt díszletei között.