- Az évadnyitón még arról lehetett hallani, hogy akár már jövőre megkezdődhet az átépítés. Van ennek a hírnek valamiféle valóságalapja?

- Nincs - kezdte lakonikus tömörséggel Mohácsi János, a színház egyik főrendezője. - Az egyeztetések időszakát éljük a várossal. Egy kaposvári cég önköltséges áron elkészítette az előzetes terveket, amelyekről tárgyalunk. Heteken belül elkészülhetnek a részletes tervek, majd az építési engedélyes terv és aztán igényelheti a város a címzett támogatást. Azt gondolom, hogy amennyiben minden jól halad, akkor jövőre pozitív elbírálást kaphat a pályázat és legkorábban 2008 tavaszán kezdődhet a felújítás.

- Ahány interjú, annyi szám hangzott el az elmúlt években a beruházás költségeiről. Most hol tartunk számszakilag?

- Nem lehet pontos számot mondani, de mintegy 2,8 milliárd forintba kerül az az elképzelés, amit ideálisnak vélünk megvalósítani. A város ehhez igencsak magas, 500 millió forintos önerőt rendel hozzá. Legkorábban májusban bólinthat rá a közgyűlés a tervekre és utána az ítészek kezében vagyunk.

- Minden számottevő politikai szereplő konkrét ígéretet tett a Csiky Gergely Színház rekonstrukciójára, így nem lehet kétséges a siker. Legföljebb az összeg nagysága válthat ki vitákat. Mi kerül csaknem 3 milliárd forintba?

- Ez egy meglehetősen takarékos költségvetésű terv. Különösen, ha figyelembe vesszük az autópályaépítés horribilis költségeit, de ebbe most inkább ne menjünk bele. Szóval, ez az igencsak visszafogott terv részben az eredetileg számtalan építészeti és funkcionálisan elhibázott megoldás kijavítását, részben pedig egy közönségcentrikus, modern szolgáltató színházépület kialakítását tartalmazza.

- Ma már csak az lehet működőképes hely, ahol a néző az előadás előtt és után is jól el tudja tölteni az idejét. Mi szolgálná ezt az elképzelések szerint?

- A színház előtti téren egy új közönségforgalmi részt alakítunk ki, ahol kisebb koncerteket és előadásokat is lehet majd rendezni, illetve egy kávézó is épülne ide. A stúdiószínpad környezetében is szeretnénk egy olyan területet kialakítani, ahol kulturáltan el tudja tölteni a szünetet a néző és nem kell a folyosón a másik lábán állnia. A terv szerint amúgy a mostani helyéről elköltözne a kisebb színpad és egy új próbaterem is épülne.

- A raktározás is hatalmas tereket foglal. Bővülne a másik irányba is az épület?

- A tervek szerint jelentősen bővülne, hiszen most csak egy előadás díszletét lehet itt raktározni, ami lehetetlen állapot. A mostani duplája lesz a raktárterület. De a tervek szerint megszűnne a jelenlegi színészbüfé is, amely az emeletre kerülne. E mellett szükség van új, igényesebb öltözőkre, például a zenészeknek is. De még sorolhatnám, hiszen szinte az épület minden szegletét érinti a felújítás.

- Mindezeken túl hatalmas a lemaradásunk technikai téren is az európai középszinthez képest. Futná ebből a pénzből erre is?

- Igen, de egy ilyen korszerűsítés még az átépítés költségeinél is magasabb összegre rúgna. Tudomásul kell venni, hogy például egy öt évvel ezelőtti hang- vagy fénytechnika ma elavult, a felét sem éri és a felét sem tudja. Az elsődleges cél most mégis az lenne, hogy egy új számítógépes hálózat épüljön föl, amelyre könyveléstől a gépészeten keresztül a hangtechnikáig minden felkerülhet. Hogy ilyen még mindig nincs, az is sajnos a lemaradásunkat mutatja. Márpedig az a cél, hogy jó színvonalú előadásokat készítsünk és a néző elégedetten távozzon. Erről szól ez a terv, amely reméljük, hogy minél hamarabb valósággá lesz.