Színházak
Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1984/1985
Táncsétány
- Narrátoraz előadásban elhangzott szövegekNemes Levente
- ÉnekesErőss Judit
- TáncosÁdám JúliaBakos ErnőGaburi BarbaraGere CsabaGidró RolandHoffman AnnaKiss Adorján - AlbertKoncz AttilaLukács RékaMárton CsabaMelles EndreOláh ÁgotaPável Hunor-MihályPodholiczky Rebeka RáhelPortik NorbertSzékely Edina-EmőkeSzvinyuk SándorÜrmösi-Incze Mária-TeréziaVirág Imola
PR titkár: Sipos Noémi
Szervezők: Kátai Jocó, Szilágyi László
Aligazgató: Koszta Árpád
Igazgató: Deák Gyula Levente
Zenekar: Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György, Éltes Áron m.v.
- rendezőIvácson László
- koreográfusIvácson László
- művészeti vezetőIvácson László
- koreográfusOrza CălinMelles EndreFurik Rita
- koreográfusTekeres Gizella
- jelmeztervezőFurik Rita
- zeneFazakas Levente
- tánckarvezetőTekeres GizellaMelles Endre
- szakmai tanácsadóPrezsmer Boglárka
- táncoktatóPéter LászlóTekeres GizellaMelles Endre
- zenekarvezetőFazakas Levente
- fényBedőházi Alpár
- hangKelemen IstvánVajda Attila
- műszaki munkatársFegyver BotondMaksai Gábor
- öltöztetőKis GabriellaPara Kinga
- ügyelőKékesi-Keresztes Gergő
- irodalmi titkárSzőcs Ildikó
A Táncsétány egyfajta útfeltárás, mellyel a társulat ünnepel és múltat is idéz ebben az évfordulós évadban. A korábbi előadások koreográfiáit feldolgozó produkció, nemcsak emléket állít és felsorol, hanem reflektál, viszonyul az elődök által megfogalmazottakra, így az együttes jelenéről is vall. Arról, hogy miként kapcsolódunk, viszonyulhatunk a ma életérzésével a folklórhoz, a kortárs formákhoz vagy egyéb kihívásokhoz. A sétáló emlékezés olyan egyetemes témákat is érint, mint az idő, a hit, a férfi és nő életszerepei, a megvallott értékek és a hagyomány.
A séta alatt nyugodtan szemlélődünk. Könnyedén fordulunk tekintetünkkel előre és hátra is, ráérünk elidőzni a mögöttünk megtett út állomásain. Vannak fényesen kirajzolódó képek, melyekhez tiszta érzések kötődnek, és vannak árnyékosabb, kontúr nélküliek, foltosak, melyekhez a bizonytalanság társul. Mint az emlékezés mezőjében tett belső út, olyan ez a séta. Nem a sietés, nem az igyekezés, hanem a figyelés jellemzi. Hol jártunk eddig? Mit tapasztaltunk? Milyen élményeket gyűjtöttünk? Innen meg hová indulunk?
Az előadásban látható koreográfiák tematikái önálló világként is értelmezhetők, az állomások pedig felfűzhetőek egy narratív sorra, felidézve a gyökerek, a tékozlás, a megtagadás és a felismerés elemeit. Teszik mindezt a férfi és nő örök szerepeinek körforgása által, melyek mint a tekerőlant mélyén meghúzódó igazságok, le-le bomlanak az idő kerek fonaláról.
Az előadásban elhangzik Reményik Sándor Férfi-erdő c. verse, Mátray László előadásában.
2021. 01. 15.