Több ismert hazai művész és alkotó komoly előkészítő munkája nyomán megszületett az első roma sorsjáték, a Somnakaj. A történet bővelkedik humorban, misztikumban, de mégis reális képet fest a hazai cigányságról. Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. A produkció életre hívásánál a legfőbb törekvések voltak a roma kultúra bemutatása, mint a nemzeti és az európai kultúra része, és a pozitív szemléletváltás beindítása a társadalomban. Ez a darab a roma kultúrát nem csupán önmagában, elszigetelt valóságában mutatja be, de az ősi tradíciókat tükröző dalok mellett megjelennek a XXI. század hatásait is magukban foglaló új alkotó formációk, stílusbeli újítások, átdolgozások. A darabban egy fiatal roma lány, Somnakaj meséli el saját történetét, egy kalandos utazást, amelynek állomásai a darabban megelevenednek. Az előadásban koncertszerűen megszólaló dalok ilyen köntösben még soha, sehol nem hangoztak el. Többek között autentikus roma népdalok a maguk tradicionális formájában, ezen dalok modern átiratai, Marko Markovic balkáni behatásokat tükröző roma szerzeménye, Szakcsi Lakatos Béla roma jazz dala, improvizációja, Romano Drom dalok, rap és slam betétek kaptak helyet a műsorban, amelyet Mészöly Gábor azonos című drámája nyomán Müller Péter Sziámi írta színpadra. Szirtes Edina Mókus és Kovács Antal hangszerelésében újraértelmezheti a közönség mindazt, amit a cigány zenéről tudni vélt. A színes zenei crossover jól tükrözi azt az összefogást, amely a résztvevők tekintetében is, eddig soha nem látott módon valósul meg a színpadon. A szereplők között megtalálhatjuk Falusi Mariannt, Mező Misit, vagy akár a Duna Művészegyüttes tagjait is, s miközben pörögnek az események, a hosszú út végén hazaérkezünk Somnakajjal, és mindenkihez elér az a világos és egyszerű üzenetet, hogy mind emberek vagyunk, cigányok és nem cigányok, ugyanúgy sírunk, ugyanúgy nevetünk.