Hans van Manen azon kevés koreográfusok közé tartozik, akinek a klasszikus balett és modern tánc, illetve más mozgástechnikák ötvözésével sikerült széles körben népszerűvé tennie a modern balettet. Ő az egyik úttörője azoknak a táncművészeknek, akik segítségével, főleg a ’60-as években, sikeresen létrejött az a mára már teljesen elfogadott forma, melyben az akadémikus és egyéb tánctechnikák szintézise jelenik meg.

Az 5 tangó Astor Piazzolla zenéjére készült. A műből, amely igazi közönségkedvenc, árad a tüzes energia. Tangó, egy kis extrával.

A Trois Gnossiennes Hans van Manen 1980–84 között keletkezett Zongoravariációk-ciklusának harmadik, középső darabja. Erik Satie varázslatos, melankolikus muzsikájára Manen érzékeny duettet koreografált, mely lemondásról, bizalomról és harmóniáról mesél. A pas de deux női szerepét a holland alkotó Aradi Mária világhírű balerinára álmodta, aki 1972-től a HET Nationale Ballet vezető szólistája volt, majd előbb az amszterdami együttes, majd hazatérve, immár hosszú évek óta a Magyar Nemzeti Balett balettmestere.

30 éves volt a Holland Táncszínház, amikor Jiří Kylián azt mondta Hans van Manennek: „Te csinálod a balettet az évfordulóra.” Erre van Manen: „Tényleg? És mit csináljak?” Kylián azt felelte: „Egy tortát.” Így született meg a humorra épülő, öttételes ünnepi paródia, az ellenállhatatlanul szellemes Black Cake.