A jó hírt, hogy a Gárdonyi Géza Színház műsorra tűzi Jászai Mari című monodrámámat, nagy örömmel fogadtam, de ráadásul egészen különös, magasztos érzések erősítették, színesítették ünnepi hangulatomat. Napokig képtelen voltam megoldani ennek a rejtélyét… De aztán – híven régi szokásomhoz – újraolvastam a műsorra tűzött drámát, és egyszerre csak megértettem… tavaly, A fény éjszakája bemutatójára készülődvén sokat vitatkoztunk Blaskó Balázs igazgató úrral és Beke Sándor főrendező úrral színjátszásunk gondjairól-bajairól és lehetőségeiről, de egybehangzóan és következetesen hitet tettünk mindhárman amellett, hogy a Színháznak a régebbi korok magyar hagyományainak, misztériumainak csodaköveiből kell bevehetetlen várat építenie - ha nem csak hogy meg akar maradni, de be is akarja tölteni küldetését… A dráma újraolvasása közben tulajdonképpen arra döbbentem rá, hogy A fény éjszakája próbáin a magyar színjátszás Aranykorának legnagyobb egyénisége, Jászai Mari művészi hitvallásának legfontosabb igazságát vallottuk egybehangzóan és következetesen magunkénak.

És most nagy kedvem lenne felidézni Jászai Mari művészi hitvallásának minden igazságát, hogy méltóképpen megértsük azt a nagy drámát, amelyet akkor élt át színházi aranykorunk legnagyobb művésznője, amikor színházi törvényszék elé idézték. Helyszűke miatt ezt most nem tehetem meg, de nem is bánom… Inkább felteszem azt a legfontosabb kérdést, amely Jászai Mari magasztos vagy fájdalmas drámai küzdelmekben elért hatalmas győzelmeivel van összefüggésben: ki lesz képes méltóképpen járni Jászai Mari útján, amely most is a Színházi Aranykor felé vezet… A fentebb megvilágosított rejtélyes egyezések azt sugalmazzák, hogy a Gárdonyi Géza Színház Jászai Mari hitvallásának tudatos vállalásával tette meg azon az úton az első, a legnehezebb lépéseket.

Kocsis István, író

Művészsors, színészsors, színésznősors.

Küzdelem, ádáz harc a minőségért, a művészet, az emberi alkotás értékéért. Példafelmutatás. Igazgatók, pályatársak, ellentmondásos élethelyzetek színpadon, próbán, előadásokon, a magánéletben. Tragikus erőmegfeszítés a „jó ügy” érdekében.

Egyetlen életlehetőség a minőség, az érték megteremtése, és felmutatása: ez Jászai Mari - a megkoszorúzott - életpéldája.

Kocsis István monodrámája rendkívüli lehetőség vallani hivatásunkról, a színházról, a színész-művészsors színes pokláról.

Blaskó Balázs

rendező

Játékidő: kb. 1 óra 20 perc (szünet nélkül)