Portré
Szamosvári Gyöngyvér
színész
asszisztens
Életrajz
A Vörösmarty Mihály gimnáziumban érettségizett.
1976-ban végzett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán üzemmérnökként.
1977-től l4 évig szaktanárként tanított a Kaesz Gyula Faipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában.
1982-ben a Műszaki Egyetemen műszaki-tanári diplomát szerzett. Az iskolában több évig vezetett színjátszó csoportot.
1986-ban a Népművelési Intézet szervezésében „C" kategóriás rendezői tanfolyamot végzett, 1991-ben „A" kategóriás előadó-művészi képesítést szerzett.
1976 óta tagja a Térszínháznak. A színház művészetpedagógiai tevékenységében (pl. cselekvő drámaelemzés, rendhagyó irodalomóra), új, nyitott színi formák (pl. dramatikus játszóház, képmutogatók) terén végzett kísérleteiben animátorként és önálló előadóként a kezdetektől részt vesz. Színész II. végzettsége van.
FŐBB SZEREPEK
Arisztophanész : Nőuralom –Karvezető. (Az előadás a Budapesti Nemzetközi Fesztivál Fődíját kapta.)
A Nap, a Hold és a Csillag elrablása –Nap. (Az előadás nívódíjat kapott.)
Néró, a véreskezű császár (commedia dell’arte) – Octavia ( Az előadás nívódíjat kapott.)
Weöres Sándor: A holdbeli csónakos – Pávaszem, Paprikajancsi, Markotányos Rózsi. (Közönségdíj, Polgármesteri Elismerő Oklevél)
Káposzta Sári – hagyományos vásári képmutogató (a Budapesti Színjátszó Napok Fődíjának egyik előadása)
Az átkozott Piperetyúk – Piperetyúk
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Éj
Moličre: Tartuffe – Elmira
Lewis Carroll: Aliz Csodaországban – Aliz
Heltai Gáspár: Állati mesék – Rókalány, Nyúl, Oroszlán, Tyúk, Nyuszika
Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné és a két szeleburdiak – Karnyóné
Racine: Phaedra – Oinone
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Ilma
Magyarföldi szentek – Szent Erzsébet , Szent Gellért legendája (képmutogatók)
Savaria Karnevál Szombathely – Karoldu táltos- és sámánasszony
Savaria Karnevál Szombathely - Beatrix királynő
Sarkadi: Oszlopos Simeon - Vinczéné
Páskándi Géza. A vigéc - Margit
Plautus: Az ikrek - Erotium, Feleség
Czakó Gábor: Disznójáték - Koca anyó
Szophoklész: Oedipus király (Iokasté)
Oláh János: Az európai vőlegény (Anya)
Hegedős László: Rongylabda (Gyöngyös)
1976-ban végzett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán üzemmérnökként.
1977-től l4 évig szaktanárként tanított a Kaesz Gyula Faipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában.
1982-ben a Műszaki Egyetemen műszaki-tanári diplomát szerzett. Az iskolában több évig vezetett színjátszó csoportot.
1986-ban a Népművelési Intézet szervezésében „C" kategóriás rendezői tanfolyamot végzett, 1991-ben „A" kategóriás előadó-művészi képesítést szerzett.
1976 óta tagja a Térszínháznak. A színház művészetpedagógiai tevékenységében (pl. cselekvő drámaelemzés, rendhagyó irodalomóra), új, nyitott színi formák (pl. dramatikus játszóház, képmutogatók) terén végzett kísérleteiben animátorként és önálló előadóként a kezdetektől részt vesz. Színész II. végzettsége van.
FŐBB SZEREPEK
Arisztophanész : Nőuralom –Karvezető. (Az előadás a Budapesti Nemzetközi Fesztivál Fődíját kapta.)
A Nap, a Hold és a Csillag elrablása –Nap. (Az előadás nívódíjat kapott.)
Néró, a véreskezű császár (commedia dell’arte) – Octavia ( Az előadás nívódíjat kapott.)
Weöres Sándor: A holdbeli csónakos – Pávaszem, Paprikajancsi, Markotányos Rózsi. (Közönségdíj, Polgármesteri Elismerő Oklevél)
Káposzta Sári – hagyományos vásári képmutogató (a Budapesti Színjátszó Napok Fődíjának egyik előadása)
Az átkozott Piperetyúk – Piperetyúk
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Éj
Moličre: Tartuffe – Elmira
Lewis Carroll: Aliz Csodaországban – Aliz
Heltai Gáspár: Állati mesék – Rókalány, Nyúl, Oroszlán, Tyúk, Nyuszika
Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné és a két szeleburdiak – Karnyóné
Racine: Phaedra – Oinone
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Ilma
Magyarföldi szentek – Szent Erzsébet , Szent Gellért legendája (képmutogatók)
Savaria Karnevál Szombathely – Karoldu táltos- és sámánasszony
Savaria Karnevál Szombathely - Beatrix királynő
Sarkadi: Oszlopos Simeon - Vinczéné
Páskándi Géza. A vigéc - Margit
Plautus: Az ikrek - Erotium, Feleség
Czakó Gábor: Disznójáték - Koca anyó
Szophoklész: Oedipus király (Iokasté)
Oláh János: Az európai vőlegény (Anya)
Hegedős László: Rongylabda (Gyöngyös)
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György