Portré
Rálik Szilvia
színész
Életrajz
Békéscsabán született. Iskola évei alatt hegedülni tanult, majd magánének szakon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Szegeden a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Berdál Valéria tanítványaként, magánének szakon szerzett diplomát. Ezt követően felvételt nyert a Szegedi Liszt Ferenc Konzervatórium magánének szakának kiegészítő egyetemi tagozatára.
1996 és 2001 között külföldi turnékon vett részt. 2000-ben első helyezést ért el a szegedi Simándy József Énekversenyen. Ugyanebben az évben elnyerte a Budapesti Opera Alapítvány ösztöndíját. A Magyar Állami Operaházban Wagner: Siegfried című zenedrámájában az erdei madár hangjaként mutatkozott be.
2001-ben felvételt nyert az Operaház Stúdiójába, ahol egy évet töltött el. Jelenleg a Magyar Állami Operaház magánénekese.
2004-ben megkapta „az év hangja” díjat.
1996 és 2001 között külföldi turnékon vett részt. 2000-ben első helyezést ért el a szegedi Simándy József Énekversenyen. Ugyanebben az évben elnyerte a Budapesti Opera Alapítvány ösztöndíját. A Magyar Állami Operaházban Wagner: Siegfried című zenedrámájában az erdei madár hangjaként mutatkozott be.
2001-ben felvételt nyert az Operaház Stúdiójába, ahol egy évet töltött el. Jelenleg a Magyar Állami Operaház magánénekese.
2004-ben megkapta „az év hangja” díjat.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György