Portré
Michael Schulz
rendező
Életrajz
Rendező
Michael Schulz a hamburgi főiskolán zene és színház tagozaton tanult zenés rendezést. A kasseli állami színházban volt játékmester és rendező, és 1997-től 2001-ig vezető játékmester volt Essenben az Aalto-i zenés színházban.
1998-ban elnyerte az első díjat (Francis Poulenc) Carmelita dialógusainak rendezésével a Götz-Friedrich-Alapítvány rendezői versenyén. Vendégrendezőként dolgozott többek között a Komikus Operában, Berlinben, Brémai Színházakban, Rheinbergi Kastély Kamaraoperában, valamint a mecklenburgi fesztiválon. Repertoárja tartalmazza például Aribert Reimann Lear című művét, Puccini Tosca-ját, Richard Strausstól A rózsalovag és a Capriccio c. műveket, Gounod Faustját, Korngoldtól A halott várost, Giordano André Chenier c. művét, a Denevér, a Varázsfuvola, A bűvös vadász vagy az Orfeuszt Glucktól. A 2001/2002-es évadtól Michael Schultz operaigazgató a weimari Német Nemzeti Színházban. Azóta ott rendezte a következő műveket: Verdi: Don Carlo, Manfred Trojahn: Amit akartok, Henry Purcell: Nyári éjszakai álmok, Salome, A végtelen történet ősbemutatója és Aribert Reimann: Melusine.
A 2005/2006-os évadban következett Verdi Nabuccoja és Wagnertől A Rajna kincse. A weimari Német Nemzeti Színház egészen jól szemlélteti Schulz munkásságának gyümölcseit: „egy jól működő, az operairodalom minden szakterületét képviselő énekegyüttes, amely zeneileg és előadásmódban is finoman összehangolódik, - és az individuális képességek és igényességek ellenére is számításba veszi -, az adja minden zenés színház lelkét. Így jön létre a színházélmények varázsa és izgalma. Azért fáradozik Michael Schulz, hogy intenzív kapcsolatot hozzon létre a gyermekek és a fiatalok között a zenés színházban. Többek között a foyer-Reihe Operát is összefogásra buzdította
Michael Schulz a hamburgi főiskolán zene és színház tagozaton tanult zenés rendezést. A kasseli állami színházban volt játékmester és rendező, és 1997-től 2001-ig vezető játékmester volt Essenben az Aalto-i zenés színházban.
1998-ban elnyerte az első díjat (Francis Poulenc) Carmelita dialógusainak rendezésével a Götz-Friedrich-Alapítvány rendezői versenyén. Vendégrendezőként dolgozott többek között a Komikus Operában, Berlinben, Brémai Színházakban, Rheinbergi Kastély Kamaraoperában, valamint a mecklenburgi fesztiválon. Repertoárja tartalmazza például Aribert Reimann Lear című művét, Puccini Tosca-ját, Richard Strausstól A rózsalovag és a Capriccio c. műveket, Gounod Faustját, Korngoldtól A halott várost, Giordano André Chenier c. művét, a Denevér, a Varázsfuvola, A bűvös vadász vagy az Orfeuszt Glucktól. A 2001/2002-es évadtól Michael Schultz operaigazgató a weimari Német Nemzeti Színházban. Azóta ott rendezte a következő műveket: Verdi: Don Carlo, Manfred Trojahn: Amit akartok, Henry Purcell: Nyári éjszakai álmok, Salome, A végtelen történet ősbemutatója és Aribert Reimann: Melusine.
A 2005/2006-os évadban következett Verdi Nabuccoja és Wagnertől A Rajna kincse. A weimari Német Nemzeti Színház egészen jól szemlélteti Schulz munkásságának gyümölcseit: „egy jól működő, az operairodalom minden szakterületét képviselő énekegyüttes, amely zeneileg és előadásmódban is finoman összehangolódik, - és az individuális képességek és igényességek ellenére is számításba veszi -, az adja minden zenés színház lelkét. Így jön létre a színházélmények varázsa és izgalma. Azért fáradozik Michael Schulz, hogy intenzív kapcsolatot hozzon létre a gyermekek és a fiatalok között a zenés színházban. Többek között a foyer-Reihe Operát is összefogásra buzdította
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György