Portré
Máthé Erzsi
színész
Életrajz
Tanulmányok: Orsz. Színészegyes. színiisk., Bp., 194548.
Életút: 194849 a Vígszínház, 194952 a pécsi, 195283 a bp.-i Nemzeti Színház, 1983 a Katona József Színház tagja. Jászai Mari-díj (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díj (1985).
Főbb szerepei: Szabó Juli (Karinthy: Ezer év), Kamilla (Szigligeti: Lilomfi), Lujza (Schiller: Ármány és szerelem), Menyasszony (García Lorca: Vérnász), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri), Éva (Madách: Az ember tragédiája), Melanyija (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek), Goneril (Shakespeare: Lear király), Mara (Szakonyi: Hongkongi paróka), Márta (Goethe: Faust), Kvasnya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Bertha (Wesker: A konyha), Kasszandra, Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia), Marja Filippovna (Petrusevszkaja: Három lány kékben), Jourdainné (Moliére: Az úrhatnám polgár), Madame Schwartz (Grumberg: Szabad zóna), Anya (Koltes: Roberto Zucco), Joli (Szakonyi: Vidám finálé), Klumpet Ferencné (Parti Nagy: Mauzóleum), Catherine Lynt (Molnár: Nászinduló), Tekeriné (Shakespeare: Szeget szeggel), Brigitta asszony (Kleist: Az eltört korsó), Anyika (Lőrinczy: Balta a fejbe),
filmen: Gázolás (1955), Külvárosi legenda (1957), Virrad (1960), Megöltek egy lányt (1961), Ezer év (1964 tv), Özvegy menyasszonyok (1964), Ivan Iljics halála (1965 tv), A hamis Izabella (1968), Virágvasárnap (1968), Uborkafa (1970 tv), Szindbád (1971).
Hobbi: színház.
Életút: 194849 a Vígszínház, 194952 a pécsi, 195283 a bp.-i Nemzeti Színház, 1983 a Katona József Színház tagja. Jászai Mari-díj (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díj (1985).
Főbb szerepei: Szabó Juli (Karinthy: Ezer év), Kamilla (Szigligeti: Lilomfi), Lujza (Schiller: Ármány és szerelem), Menyasszony (García Lorca: Vérnász), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri), Éva (Madách: Az ember tragédiája), Melanyija (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek), Goneril (Shakespeare: Lear király), Mara (Szakonyi: Hongkongi paróka), Márta (Goethe: Faust), Kvasnya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Bertha (Wesker: A konyha), Kasszandra, Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia), Marja Filippovna (Petrusevszkaja: Három lány kékben), Jourdainné (Moliére: Az úrhatnám polgár), Madame Schwartz (Grumberg: Szabad zóna), Anya (Koltes: Roberto Zucco), Joli (Szakonyi: Vidám finálé), Klumpet Ferencné (Parti Nagy: Mauzóleum), Catherine Lynt (Molnár: Nászinduló), Tekeriné (Shakespeare: Szeget szeggel), Brigitta asszony (Kleist: Az eltört korsó), Anyika (Lőrinczy: Balta a fejbe),
filmen: Gázolás (1955), Külvárosi legenda (1957), Virrad (1960), Megöltek egy lányt (1961), Ezer év (1964 tv), Özvegy menyasszonyok (1964), Ivan Iljics halála (1965 tv), A hamis Izabella (1968), Virágvasárnap (1968), Uborkafa (1970 tv), Szindbád (1971).
Hobbi: színház.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkApropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter
