Portré
Bicskei István
Életrajz
1950. február 21-én születtem Oromhegyesen (Szerbia).
Elemi tanulmányaimat Magyarkanizsán végeztem, ahol 1968-ban érettségiztem.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen (Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet) 1976-ban diplomáztam. Lohinszky Lóránd és Kovács Levente voltak a tanáraim.
A Szabadkai Népszínházhoz szerződtem, majd 1979-től az Újvidéki Színháznál, később párhuzamosan az Újvidéki Rádió is dolgoztam.
Két éven át az Újvidéki Színművészeti Főiskola színészmesterség segédtanára voltam Virág Mihály mellett.
1991-ben átszöktem Magyarországra, mert nem akartam részt venni a délszláv háborúban.
1992-től a Nagy József által vezetett franciaországi JEL színház, majd az Orléans-i Nemzeti Koreográfiai Központ táncos-színésze voltam szintén Nagy József igazgatása alatt. Itt kb. 20 évet töltöttem el. A mai napig játszom a Központban.
Vendégként a Békés Megyei Jókai Színházban és a Debreceni Csokonai Színházban játszottam.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen kurzusokat tartok.
Harmadik éve a Nis-i Nemzeti Színház művészeti igazgatója vagyok, 2008-tól pedig a Magyarkanizsai Udvari Kamara Színház színésze.
1964-ben játszottam az első főszerepemet Djordje Lebovics: Temetni délután szokás című darabjában, amely alakításért megkaptam a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat.
Kb. 26 magyar, szerb, szlovén, ruszin, román és HBO filmben szerepeltem.
Nagy József JEL színházával rengeteg fesztiválon vettem részt, többek között az USÁ-ban, Angliában, Európa különböző országaiban és Dél-Amerikában. Ennek köszönhetően kitűnő kapcsolatokra tettem szert angol, francia, japán, dél-amerikai színházakban.
Zsűritag voltam a Vajdasági Professzionális Színházak Fesztiválján, mint ahogyan a Romániai Nemzeti Kisebbségek Kollokviumán is ebben az évben.
Rendeztem, koreografáltam.
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György