Portré
Balázsovits Lajos
színész
rendező
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1965-69.
Életút: 1969-74 a Madách Színház, 1974-79 a Vígszínház, 1979-82 a Mafilm színtársulata, 1982-91 ismét a Madách Színház, 1991-92 a Nemzeti Színház tagja, 1992- a Játékszín ig. 1990-92 a Magy. Színészkamara ügyvivője. Balázs Béla-díj (1982), érdemes művész (1987).
Főbb szerepei: Aljoska (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Csemitzky Tibor (Illés: Törtetők), Szabó Magda: Béla király, János (Molnár: Az ördög), Husz János (Háy: Isten, császár, paraszt), Dale Harding (Kesey: Kakukkfészek), Orgon (Moliére: Tartuffe), Tamás (Déry: Kedves bópeer), Imre (Illés: Névtelen levelek), Sztálin (Ribakov: Az Arbat gyermekei), Ági Miklós (Molnár: A hattyú), Méz Péter (Gyárfás: Beatrix), Zsenya (Szlavin: Örvény), Ischl doktor (Németh Á.: Lili Hofberg), Orgon (Marivaux: Véletlen szerelmek komédiája), Doktor Goldberg (Gyurkovics: Halálsakk), Basirius Izsák (Páskándi: Tornyot választok),
filmen: Holdudvar (1968), Fényes szelek (1968), Bánk bán (1968 tv), Paradicsomi játékok (1968 tv), Isten és ember előtt (1968), Feldobott kő (1968), Az ember tragédiája (1969 tv), Szép lányok, ne sírjatok (1970), Égi bárány (1971), Az édenen innen és túl (1971 tv), Még kér a nép (1971), Kiskirályok (1972 tv), A menekülő herceg (1973 magy.-francia tv), Róma újra Cézárt akarja (1973 olasz tv), Milarepa (1973 olasz), Szerelmem, Elektra (1974), Aljosa Karamazov (1973 tv), A palacsintás király (1973 tv), Magánbűnök, közerkölcsök (1976 olasz-jugoszláv), A méla Tempefői (1975 tv), A királylány zsámolya (1976), Az ész bajjal jár (1977 tv), Egy erkölcsös éjszaka (1977), Életünket és vérünket (1978), Élve vagy halva! (1979), Rekviem (1981), A helytartó (1981 tv), Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982 tv), Különös házasság (1983 tv), A rágalom iskolája (1984 tv), Nóra (1985 tv), Szörnyek évadja (1986), Laura (1986), Tüske a köröm alatt (1987), A nemzet özvegye (1989 tv), Isten hátrafelé megy (1990), Boldog ünnepeink (1991 tv), Egy szoknya, egy nadrág (1992 tv), Pá, drágám! (1992 tv).
Főbb rendezései: Orton: Szajré, Knoblauch: A Faun, Werfel: Jacobowsky és az ezredes, Brisville: A feketeleves, Willard: A macska és a kanári, Simon: Furcsa pár, Chapman-Marriott: Hunyd be a szemed és gondolj Angliára, Molnár: Nászinduló, Miller: A bűnbeesés után, Bordon: Holdfogyatkozás, Simon: A Napsugár fiúk, Shaffer: Black Comedy.
Életút: 1969-74 a Madách Színház, 1974-79 a Vígszínház, 1979-82 a Mafilm színtársulata, 1982-91 ismét a Madách Színház, 1991-92 a Nemzeti Színház tagja, 1992- a Játékszín ig. 1990-92 a Magy. Színészkamara ügyvivője. Balázs Béla-díj (1982), érdemes művész (1987).
Főbb szerepei: Aljoska (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Csemitzky Tibor (Illés: Törtetők), Szabó Magda: Béla király, János (Molnár: Az ördög), Husz János (Háy: Isten, császár, paraszt), Dale Harding (Kesey: Kakukkfészek), Orgon (Moliére: Tartuffe), Tamás (Déry: Kedves bópeer), Imre (Illés: Névtelen levelek), Sztálin (Ribakov: Az Arbat gyermekei), Ági Miklós (Molnár: A hattyú), Méz Péter (Gyárfás: Beatrix), Zsenya (Szlavin: Örvény), Ischl doktor (Németh Á.: Lili Hofberg), Orgon (Marivaux: Véletlen szerelmek komédiája), Doktor Goldberg (Gyurkovics: Halálsakk), Basirius Izsák (Páskándi: Tornyot választok),
filmen: Holdudvar (1968), Fényes szelek (1968), Bánk bán (1968 tv), Paradicsomi játékok (1968 tv), Isten és ember előtt (1968), Feldobott kő (1968), Az ember tragédiája (1969 tv), Szép lányok, ne sírjatok (1970), Égi bárány (1971), Az édenen innen és túl (1971 tv), Még kér a nép (1971), Kiskirályok (1972 tv), A menekülő herceg (1973 magy.-francia tv), Róma újra Cézárt akarja (1973 olasz tv), Milarepa (1973 olasz), Szerelmem, Elektra (1974), Aljosa Karamazov (1973 tv), A palacsintás király (1973 tv), Magánbűnök, közerkölcsök (1976 olasz-jugoszláv), A méla Tempefői (1975 tv), A királylány zsámolya (1976), Az ész bajjal jár (1977 tv), Egy erkölcsös éjszaka (1977), Életünket és vérünket (1978), Élve vagy halva! (1979), Rekviem (1981), A helytartó (1981 tv), Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982 tv), Különös házasság (1983 tv), A rágalom iskolája (1984 tv), Nóra (1985 tv), Szörnyek évadja (1986), Laura (1986), Tüske a köröm alatt (1987), A nemzet özvegye (1989 tv), Isten hátrafelé megy (1990), Boldog ünnepeink (1991 tv), Egy szoknya, egy nadrág (1992 tv), Pá, drágám! (1992 tv).
Főbb rendezései: Orton: Szajré, Knoblauch: A Faun, Werfel: Jacobowsky és az ezredes, Brisville: A feketeleves, Willard: A macska és a kanári, Simon: Furcsa pár, Chapman-Marriott: Hunyd be a szemed és gondolj Angliára, Molnár: Nászinduló, Miller: A bűnbeesés után, Bordon: Holdfogyatkozás, Simon: A Napsugár fiúk, Shaffer: Black Comedy.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
