A PH21 Galéria szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt 2024. november 25-én, 17 órai kezdettel Tarjáni Antal: Rétegek című kiállításának alkotói tárlatvezetéssel egybekötött megnyitójára a Szkéné Színházba.
A lyukkamerával kötött személyes és szenvedélyes kapcsolatom csúcsát jelenti, az, a Pfliegel Bálint által, 3D nyomtatással készült 3/5 lyukas roll filmes eszköz, mely az általam inkább használt 3 lyukas beállításnál 6x12 cm-es filmkockát rajzol ki.
A kereső nélküli kameránál lényeges momentum, hogy a lyukakkal akár egyidejű, akár külön-külön exponálás is lehetséges, így szabad kezet biztosít a tervezett tér- és képelemek, rétegek tetszés szerinti vizuális komponálásához. A valóság térben és akár időben elkülönülő rétegei a filmen még látens állapotban eggyé mosódva, egy fizikai síkon válnak egységes narratívává.
Kereső hiányában a technika, a gondolat vizuális materalizálódása számtalan esetlegességet hordoz magában. Az alkotási folyamatban gyakran megjelenik a kiszámíthatatlan, de mégis ihletett pillanat, párhuzamosan jelen vannak a tudatos és a tudat alatti által vezérelt megközelítések, alkotói szándékok, melyeket azonban csak a film előhívása után válnak egyben láthatóvá. Természetese a fekete-fehér negatívokat is magam hívom elő.
A Rétegek sorozat alkotásai zömében „alfa állapot” képei, melyek készítésekor a vezérmotívum vagy gondolat megtalálásakor hagyom, hogy ösztönösen „ráleljek” a kiegészítő, ám ugyan olyan fontos elemekre.
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk.
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét.
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
