Hírek
Az esemény címe a költő 2018-ban a Magvető Kiadónál megjelent Szárnyvonal című kötetére reflektál.
Fekete Vince Kézdivásárhelyen született 1965. április 7-én. Gyermekkorát a szomszédos faluban, Kézdiszentkereszten töltötte, ott járta ki az általános iskola első nyolc osztályát. Kézdivásárhelyen érettségizett, az akkori 1-es számú Faipari Líceumban. Az egyetemet Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen végezte.
1993-tól tíz évig a kolozsvári Helikon folyóirat Serény múmia című fióklapját szerkesztette, ezután a csíkszeredai Székelyföld irodalmi szerkesztője lett, ahol a mai napig dolgozik.
Eddig tizennégy verses- és gyermekverskötete és egy tárcanovellás könyve látott napvilágot. Idén ősszel jön a tizenötödik verseskönyve, a Gyönyörű apokalipszis.
2010-ben József Attila-díjjal, míg 2023-ban Magyarország Babérkoszorújával tüntették ki.
2020 óta Budapesten és Kézdiszentkereszten él.
A 2024 februárjában Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett Fekete Vincét így méltatta Szentmártoni János József Attila-díjas költő a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára: „(…) De mi köze lehet a nagy költőelődhöz, Balassi Bálinthoz, akinek emlékkardját ma a magasba emelheti? Nagyon is sok minden. Egyrészt Fekete Vince, a kísérletező kedvű lírikus a hagyományok egyik leghűségesebb tisztelője, aki a régi formákat új tartalommal tölti meg – így Balassitól és Zrínyitől Csokonain, Petőfin és Aranyon át Adyig, Dsidáig és Kosztolányiig, majd egészen Szilágyi Domokosig és Kányádi Sándorig szinte minden nyelven beszél, de leginkább a magáén, amelyben évszázadok magyar költői is benne zúgnak. Másrészt Fekete Vince, a kísérletező kedvű lírikus az anyanyelv egyik legpéldásabb művelője, aki minden nap úgy indul a szavakért, mint várvédő vitézeink annak idején, olyan szívósan és fölemelően harcol értük, mintha az élete múlna rajta (…)”.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















